Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság, Kolozsvár, 1920. aug. 16.–1948. jún. 11: erdélyi magyar ökumenkus nyomdaipari nagyvállalat. – 653 részvényes 1920. VIII. 16: alapította 1.500.000 lej alaptőkével, azzal a céllal, hogy az elszakított magyarság számára m. nyelvű tankveket, folyóiratokat, irod. műveket és néplapokat adjanak ki. – Az alapításkor megvásárolták Stief Jenő kolozsvári nyomdáját és kvkötészetét – amit 1921: cinkográfiával, klisékészítő oszt-lyal gyarapítottak – 1920: megvették a főtéri Stein János-féle kvkereskedést, s azt a kvterjesztő hálózatuk közp-jává tették. 1922: az erdélyi m. r. k., ref. és unit. egyh. tőkét fektetett a vállalkozásba, az 1923: megvásárolta a kolozsvári Brassai u. 5. sz. házastelkét, ahol 1924: fölépítették emeletes nyomda-székházukat. A ~ 1923: részvényeket szerzett a marosvásárhelyi Bolyai Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Rt-ban, utóbb a dicsőszentmártoni Erzsébet Könyvnyomda Rt-ban. Utóbbit egészében megvásárolta, gépparkja és szedőterme kiegészítésére 1928: Kolozsvárra költöztette. 1928: ehhez, a növekvő megrendelések teljesítésére 3 Linotype szedőgépet is munkába állítottak. 1929: megvásárolták a Gutenberg (1994: Andrei Saguna) u. 5. sz.házastelket, amelyen újabb emeletes nyomdát építtettek. 1929: a 10. évében a ~ 45 helyiségében 115 szakmunkást, 52 közp. és 15 külső tisztviselőt foglalkoztatott. – Termékeik választékosabbá tételére 1930: megvásárolták Újhelyi Mór különleges dombornyomdáját. 1929–33: a gazdasági világválságot a személyzet egy részének elbocsátával s a megmaradt tisztviselők fizetésének csökkentésével vészelték át. 1934: a vállalatokra kényszerített belföldi államkölcsön jegyzésre kellett fizetni 60.000 lejt, 1939: Ro. háborús előkészületeire 1.200.000 áldozati adót. A II. →bécsi döntés után 1941: újabb alaptőkeemelés tette lehetővé a Concordia-nyomda és a Lapkiadó Rt. üzemeinek beolvasztását, s a kolozsvári Ardealul nyomda megvásárlását. 1944. XII. 31: a 25. üzleti év zárásával a társtulajdonos 3 m. egyh. részvényeinek 52 %-át ‘átengedte’ a nyomda szakszervezeti tanácsának. A ~ot 1948. VI. 11: államosították. – A ~ alapításától kiadója volt az erdélyi m. tannyelvű el. és középisk. tankveinek. Kiadta az Erdélyi Orvosi Lap (1920–25) havilapot, az Erdélyi Merkur (1920–21) c. hetilapot, az Erdélyi Gazda (1921–40) havilapot, Az Út (1923–40), ref. havilapot, az Unitárius Közlöny (1920–21, 1933–35) havilapot, a Pásztortűz (1921–40) kétheti, 1938–: havi, a Magyar Nép (1921–40) heti és a Református Szemle (1920–40) heti, a Keresztény Magvető (1922–27) unit. kéthavi, a Méhészeti Közlöny (1922–27) havi, a Jóbarát (1925–40) évi 10x, az Erdélyi Irodalmi Szemle (1924–29) évi 10x, az Erdélyi Helikon (1928–40), az Áhitat Percei (1926–28) havi, 1940 után az Ellenzék (1942–44) napi, a Keleti Újság (1942–44) napi, a Magyar Újság (1942–44) napi, a Erdélyi Múzeum (1940–47) évente 4x, a Világosság (1944–48) napilapot, az Erdély (1940–48) havi EKE ért., Erdély (1944–48) szoc. hetilap, a Falvak Népe (1945–48) kétheti, az Erdélyi Szikra (1945) komm. hetilap, Igazság (1945–48) napi, a Népvédelem Lapja (1946–47) kéthavi, az Utunk (1946–48), a Dolgozó Nő (1945–48) havi, össz. több mint 40 m. és rumén nyelvű lapot és folyóir-ot. – 1921–: kiadta az Erdélyi Magyar Naptár 1–25 köt-ét, a Tavaszy Sándor és Rass Károly szerkesztette →Minerva Könyvtár és a →Minerva Népkönyvtár sorozatokat. – 1920–44: saját kiadványként megjelentettek 265 féle tankvet (l.055.999 péld.), 441 féle irod. és tud. művet (936.376 péld.); megrendelőiknek 2.226.477 péld-ban szállítottak irod., ismeretterjesztő és tud. műveket, oláh és ném. nyelven is. Kiadták az Erdélyi Szépmíves Céh köteteinek nagy részét; a →Gyallay Domokos szerk-te Magyar Nép Könyvtára, az Imre Lajos és Rajka László szerk-te Magyar Ifjúság Könyvtára, a Pásztortűz Könyvtára, az Erdélyi Tudományos Füzetek, az Erdélyi Ritkaságokat. – 1930: úttörő vállalkozásuk volt az I. vh. utáni első oláh lex. a Minerva Enciclopedia Romana (997 old., kb. 1000 szövegközti képpel, 8 térképpel, 50 színes műmelléklettel és 6 színes táblával); Krizsó Kálmán: Grafikai évkönyvét (Ro. grafikai iparának orsz. statisztikájával); 1936: a Gazdatudomány-t (Szerk. Nagy Endre és Szász Ferenc), →Jancsó Benedek_ Erdély története-t, Görög Ferenc: A magyar nép története-t. 1927, 1928, 1935-36 és 1938: reklámkiadványuk A Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. könyvkeskesének könyvárjegyzéke. A 10 é. évf-ra Minerva (Kolozsvár, 1930) c. a Pásztortűz és a Magyar Nép különszámaként 18 old. humoros emlékkvet is közreadtak. – Ig-i 1920–26: Imre Kálmán, 1927–40: Lengyel Albert, 1940–48: Major József; a szedőoszt. vez. 1926: Ferdinánd Géza, 1927: Deák Ferenc, 1928–31: Kovács Gyula, 1932–40: Lauf Rudolf, 1941–43: Szabó Zoltán, 1944–47: Mogyorós Géza, 1948–: Katóka Gyula. 88